Hogy teltek az ünnepek?
Részben munkával, bár az inkább kikapcsolódásnak nevezhető „munka” volt. Van egy családi zenekarunk, és a Somogyvári templomban az éjféli misén illetve a karácsonyi misén felléptünk. Egy popos-rockos misét csináltunk, amit ha jól tudom akkor a Marcaliak is láthattak a Tavi Televízióban.
Persze volt rokonlátogatás is a programban, mi is mentünk, hozzánk is jöttek, ahogyan ez másoknál is történni szokott. A szilveszter az megint munkával telt, mert Nagybajomban muzsikáltunk.
Ha már szóba került Somogyvár, és a mise. Néhány éve az Iván atya elmondta egy interjújában, hogy Te a ministránsa voltál, és úgy tudom ma is Te vagy a kántor Somogyváron.
Ma már csak mint kisegítő, mert nagyon keveset érek rá vasárnap. Az viszont biztos, hogy az Iván atya Somogyváron töltött közel egy évtizede az meghatározó volt az életemben. Ministránsként, ifjú „szárnyait bontogató” emberkeként, nagy hatással volt rám. Sok helyen voltunk együtt, sokat beszélgettünk. Neki komoly szerepe van abban, hogy én idáig eljutottam.
Az elmúlt év a három választással telt, én a magam részéről remélem, hogy 2015 már a munkával telik. Milyen éve lesz a Marcali Járásnak, Marcali városának, a választókerületnek 2015 –ben?
Én mindenképpen abban bízom, hogy békés, izgalmas és eredményes.
Hogy rögtön egy eredménnyel kezdjük … a napokban látott napvilágot az a hír, hogy a kistérség hulladékgazdálkodási cége 380 millió forintot nyert egy pályázaton. Az eredményes pályázat érdekében gyakran kopogtattam Szabó Államtitkár úr ajtaján. A cégvezető Krajcár Ibolyával, illetve a polgármester úrral is többször beszéltünk arról, hogy ez mennyire fontos a városnak és környezetének. Ilyen értelemben jól indult az év.
Hadd kérdezzek itt közbe … úgy tudom ez a jó hír egy gondot is generál, mert közel 100 millió forint ÁFA –t kell előteremteni a Városnak. Ha jól tudom ez országos probléma.
Erre valamilyen megoldást kell találnunk. És mivel ez valóban országos probléma, ezt kétféleképpen is megoldhatjuk. Vagy a sajátunkat lobbizzuk ki, vagy országos problémaként globális megoldás születik rá.
Hasonló kihívás számomra, – ami szintén közös feladat -, a gyógyszálló ügye. Ott el kell érni, hogy az eddig felhasznált támogatást ne keljen visszafizetni, annak érdekében, hogy a beruházás tovább folytatódhasson. És én azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy a fel nem használt 150 millió forintos támogatást is le tudjuk majd hívni.
Tudomásom szerint másodszor halasztottak a kaposvári bíróságon abban a perben, amiben az NFÜ visszaköveteli azt a 400 millió forintot, ami a támogatási összegből felhasználásra került. Annak ellenére perelnek, hogy az NFÜ meggyőződött róla és elismerte, hogy a támogatás felhasznált része beépítésre került a gyógyszállóba. Van rá remény, hogy a Magyar Állam visszavonja a követelést?
Én magam többször tárgyaltam az illetékes Államtitkárral, igyekszem meggyőzni arról, hogy az állam érdeke is az, hogy ez a beruházás elkészüljön. Meggyőződésem, hogy nekünk előre kell „menekülnünk” mert ha mégis folytatódik a per, – nyilvánvalóan a cég fizetni nem tud – a torzó itt marad, az állam a pénzét nem kapja vissza, nem lesznek munkahelyek, nem lesz adóbevétel. Én nagyon remélem, hogy előrelépés lesz ebben a dologban.
Nagyon jó hír volt a városnak és Kéthelynek, hogy sikerrel zárult a közbeszerzés a 68 –as út Marcali és az M7 –es autópálya közötti szakaszán végzendő teljes felújításra. Kihirdették a nyertes cégeket, viszont úgy tudom a támogatási szerződést a mai napig nem írták alá.
Van ebben csúszás, de az nyilvánvaló, hogy az elkészült elkerülő hatékonysága csak akkor lesz egyértelmű, ha a jelzett szakasz megvalósul. Az elkerülő út az nagyon fontos volt a városnak, jelentősen csökken a teherforgalom, sokkal egészségesebb lesz a főút mellett a levegő. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy vannak hátrányai is, hiszen a kereskedelem forgalmának bizonyos csökkenése az elkerülhetetlen. De biztonságosabb lesz a közlekedés a városban. Az biztos, hogy a város és az M7 között főleg Kéthely előtt, és az után a „sédi emelkedőn” a 68 –as főút az gyakorlatilag balesetveszélyes. Ott nem lehet nyolcvannal sem menni, mert „lesik” az autó az útról.
A késlekedés az a szervezeti átalakítások miatt van, illetve a két támogatási időszak „összeérése” miatt. Én komoly esélyt adok annak, hogy hamarosan rendeződik a helyzet.
Marcaliban komoly visszhangja volt 2014 –ben az úgynevezett LEADER ügynek. A megalakult Marcali Helyi Akciócsoport állami elismerésével kapcsolatban komoly indulatok generálódtak. Úgy tudom, hogy ez az ügy tavaly ősszel „megállt”, van előrelépés?
Ebben az ügyben számos félreértés fogalmazódott meg. Abból kell kiindulni, hogy a megyében szétosztható LEADER pénzek nagysága nem változik akkor sem, ha 12 akciócsoport van, és akkor sem, ha 8.
Az nyilván Marcali számára egy jelentős presztízskérdés, hogy a Marcalit érintő pénzek elosztásába beleszóljon. De a pályázati feltételek azok meglehetősen objektívek, és azt is nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a Marcali vállalkozók, vagy a civil szervezetek nem kaptak volna akkor sem kevesebb pénzt, ha részben a Balatongyöngye, részben a csurgói HACS fedi le Marcalit és környékét.
Az élet megoldotta ezt a problémát, sajnos nem pozitív irányban, mert jelentősen lecsökkent a Helyi Akció Csoportok által szétosztható pénz nagyságrendje. Gyakorlatilag elveszti a jelentőségét a dolog, már nem érdemes konfrontálódni ez ügyben. A kifutó programok finanszírozása marad meg a csoportoknál. Ha még egy akció csoport lenne, akkor az egy újabb működési finanszírozást jelentene, és még rosszabbul járnának a most meglévő csoportok.
Ismétlem, hogy az a kormányzati törekvés, hogy ezeket a forrásokat minimálisra csökkenti, gyakorlatilag megoldja a helyzetet.
A következő Uniós pénzügyi ciklusban mekkora forrásokkal gazdálkodhatunk majd?
A fejlesztésre rendelkezésre álló források nagysága az nem változott. Az úgynevezett Területi Operatív Programokhoz (TOP) kellett az elképzeléseket megfogalmazni. A választókerületemben a Marcali Járás mellett a Fonyódi Járás ez irányú elképzeléseit is ismerem.
Azt kell mondanom, hogy e tekintetben Marcali rendkívül aktív volt, mert jócskán a kereten felül nyújtott be elképzeléseket. Ez nagyon helyes, mert ezek között lehet olyan, ami akár műszaki, vagy egyéb okok miatt akadályokba ütközik. De mivel több az elképzelés, mint a forrás, nem lehet azt mondani, hogy ott a forrás, de nincs lefedve projekt elképzelésekkel. Én jó esélyt látok arra, hogy a Marcali Járás teljes egészében le tudja majd hívni a rendelkezésre álló keretet.
Az is nagyon fontos lenne, hogy vagy ezekhez a programokhoz kapcsolódóan, vagy önállóan, Balatonkeresztúrtól, Kéthelyen, Mesztegnyőn át Böhönyéig mások is fogalmazzák meg azokat az elképzeléseiket, amiket meg akarnak valósítani.
Tudomásul kell venni, hogy 2020 után megszűnnek az Uniós fejlesztési források. Amit most megépítünk, amit most korszerűsítünk, az meglesz, utána pedig ha magunk előtudjuk teremteni a szükséges forrásokat akkor lesz, ha nem tudjuk előteremteni akkor nem lesz.
Tudom, hogy a megyei programok is készülnek. Érinti e a Marcali Járást ezek valamelyike?
Somogy megye az egyik legaktívabb volt ebben a tekintetben, de jelenleg az egészet újragondolják, ezért felelőtlenség lenne részemről, erről bármit mondani.
Városunkban sajnos a Kórház kérdése megkerülhetetlen interjú téma. Van-e valami új információ? Gondolok itt a sürgősségi ellátást érintő fejleményekre.
Néhány napja jártam végig a most kialakított Sürgősségi Osztályt. Már nem sok dolog hiányzik, az épület átalakítása elkészült. A legnagyobb probléma az orvoshiány. A napokban írtak ki egy pályázatot és erre fel is fogom hívni Moizs főigazgató asszony figyelmét, ahol lehetőség nyílik humán erőforrás fejlesztésre. Valahogy vonzóvá kell tenni a kórházat.
Tudomásul kell venni, ha Marcaliban 2800 forintért ügyel egy orvos, 7800 forintért meg Zalaegerszegen, akkor beül az autóba a marcali orvos és elmegy Egerszegre. Ez olyan óriási különbség, hogy nincs az a lokálpatriotizmus és hivatástudat, ami ezt felülírná. Javítani kell a feltételeket.
Az illetékes államtitkár úrral még karácsony előtt megállapodtam, hogy tekintettel Marcali speciális helyzetére, ismét beszéljük át az ügyet.
Az mostanra már nyilvánvaló, hogy a kórház megszüntetését csak úgy lehetett kivédeni, hogy integrálódott Marcali, a Kaposi Mór Oktató Kórházba. Ez mára már elfogadott tény. De nem dőlhetünk hátra. Valamit tenni kell annak érdekében, hogy a sürgősségi ellátás, a megerősített járóbeteg ellátás működjön.
Tennünk kell azért, hogy ne egy héten egy félnap legyen szemész szakorvos, és heteket kell várni a szakrendelésre.
Az is nagyon fontos lenne, hogy az ideérkező orvosok a sajátjuknak éreznék a beteget, mint ahogyan az korábban volt. A gyógyítás alapfeltétele a megfelelő orvos-beteg kapcsolat.
Létrejön az integráció a Sürgősségi Osztály, a háziorvosi ügyelet és mentők között?
Amikor arról volt szó, hogy a mentőállomást fejleszteni kívánja a város, akkor én vetettem fel, hogy mi lenne ha a Kórház területén helyeznénk el őket. Mert lenne rá hely. Illetve felvetődött, hogy a hétvégi és az éjszakai háziorvosi ügyeletet, a Sürgősségi Osztállyal össze kéne vonni. A gyakorlatban egymástól alig néhány méterre párhuzamosan működik jelenleg az ügyelet, és a Sürgősségi Osztály teljesen feleslegesen.
Személyesen milyen elképzeléseid vannak Marcalival kapcsolatban?
Nagyon jó lenne a Fürdőt helyzetbe hozni. Nekem folyamatosan az az érzésem, hogy az egy csiszolatlan gyémánt. Részben szakmailag vannak olyan dolgok, amit tovább kéne fejleszteni, részben pedig az infrastruktúra, a szolgáltatás színvonala tekintetében.
Ez nyilvánvalóan pénzbe kerül. De ha már tudjuk, hogy mit akarunk, akkor elindulhatunk egy irányba. Azt mondjuk például, hogy a Fürdő legyen egy triatlon edzőközpont, vagy bármi olyan, ami felkelti a figyelmet és vonzza a vendégeket akkor arra találni fogunk finanszírozási lehetőséget. Ha lesz a Marcali Fürdőnek egy törzsközönsége, arra majd lehet építeni, arra lehet forrást hozni.
Ha hozzávesszük, hogy ott van a szomszédságában a gyógyszálló amit beakarunk fejezni, akkor ez nagyon komoly lehetőségeket teremt a Fürdőnek.
Egy napokban megjelent hír, hogy a Balatoni Fejlesztési Tanácsban döntés született arra, hogy a Sió zsilipet és csatornát, a következő években mintegy 20 milliárd forintból felújítják. A rekonstrukciót követően egyrészt lehetővé válik a gyorsabb vízleeresztés, másrészt a 130 cm -es átlagos vízszint tartása. Ez utóbbi viszont hátrányosan érintené Balatonberénytől, Balatonfenyvesig a közeli településeket. Nagyon sok marcalinak van nyaralója az említett helyeken. Mi lesz ezekkel a településekkel? A partvédő művek és az infrastruktúra is alacsonyabb átlagos vízszintre épült meg korábban.
Természetesen ezt a kérdést nem lehet leredukálni csak a zsilip kérdésére, a tervezett rekonstrukciónak vannak következményei. Az említett gond főleg Fenyvesen jelentkezik, mert ott van számos olyan ingatlan ami veszélyeztetett. Nem lehet ezt az ügyet úgy kezelni, hogy az egyik problémát megoldjuk, de azzal indukálunk egy másikat. Erre megoldást kell találni.
De ha már Fenyves szóba került. Örömmel mondhatom, hogy a fenyvesi kisvasút ügyében több pozitív fejlemény is van. A közlekedési infrastruktúráért felelős államtitkár személyében egy olyan régi ismerőst köszönthetünk, akivel én nagyon jó személyes kapcsolatban vagyok. Minden Kisvasúti Napon elmondjuk, hogy de jó, hogy vagyunk, meg de jó lenne ha … Az államtitkár úr is egyetért velünk abban, ha arról beszélünk, hogy a balatoni szezont megkell hosszabbítani, és turistacsalogató attrakciókra van szükség a Balatonnál. Akkor Csisztát újra be kell kötni ebbe a rendszerbe, akkor kell a fenyvesi kisvasút.
Megnyílhat újra a Csisztára vezető vonal?
Én nagyon szeretném. Mert ha arról beszélünk, hogy fejleszteni kell Csiszta Fürdőt, akkor ahhoz kell a kisvasút is. A szóbeszéd, az sokkal rosszabb jelenlegi helyzetről szól a pálya állapotát tekintve, mint a valóság. Sokkal könnyebben újraindítható a közlekedés, mint az a köztudatban van.
Köszönöm a beszélgetést!
Befejezésképpen szeretnék minden olvasónknak Boldog Új Évet kívánni!
